Anyám mondta felnőttél, indulj utadra,
Hallgass szívedre, szerelmet kutatva.
Anyám mondta, fiam, Te jól vigyázz,
Cselekedj okosan, ha mégsem, hibázz.

Anyám szeretett és igaznak nevelt,
Ha sírni látott, szorosan magához ölelt.
Anyám is sírt, ha eltévedni vélt utamon,
Milyen lenne ma, meg nem tudhatom.

Fiatalon hagyott el, már a mennyben él.
Esténként még hallom, ahogy halkan mesél.
Ül az ágyam szélén, fogja két kezem,
Álmomban még érzem, simogatja fejem.

Sosem hagylak egyedül, óvom lépteid,
Ha látni kívánsz, nézd a csillag fényeit.
Az vagyok, ki Neked legszebben világít,
Aludj fiam nyugodtan, én őrzöm álmaid.