Finta László "Káosz"-t csinált Nagyhegyesen
- Írta: Györfi Péter
Nagyhegyes, 2024. február 24. – A sokoldalúságáról is mert Finta László ismét előtérbe helyezte költői oldalát a nagyhegyesi közösségben, ezzel újra meglepve a helyi lakosokat. A "Whisky és blues" című versével debütált mint költő, amelyről korábban már beszámoltunk a 4064.hu oldalon. Most pedig új versével, a "Káosz"-szal jelentkezik, amely már elérhető a ProKultúra online magazinban.
A "Káosz" egy merész alkotás, amely betekintést enged László összetett belső világába és gondolkodásmódjába. A vers elemzése során észrevehető, hogy a költő a káosz és rend közötti örök harcot tárja fel, miközben személyes érzéseit és megfigyeléseit használja fel a témának mélységekbe való ásásához. Ez a mű nem csak a szavak és képek gazdag eszköztárát használja fel, hanem arra is ösztönöz, hogy az olvasók is merjenek szembenézni saját belső káoszukkal, és talán megtalálják a saját rendjüket.
Finta László újabb költői megnyilvánulása rávilágít arra, hogy bárki számára lehetséges az, hogy új területeken próbálja ki magát és megmutassa azon az oldalait, amelyek talán eddig a háttérben maradtak. A "Káosz" nem csak egy személyes utazás a belső világ labirintusában, hanem egy inspiráló üzenet is a közösség számára. Ez az üzenet arra buzdít mindenkit, hogy lépjenek ki a komfortzónájukból, és fedezzék fel azokat a rejtett tehetségeket és szenvedélyeket, amelyeket eddig nem mertek vagy nem akartak megosztani a világgal.
László a "Káosz" című versével nem csak költői tehetségét mutatja meg, hanem példát is állít arra, hogy az emberi kreativitásnak nincsenek határai. A nagyhegyesi közösség tagjai számára László munkássága bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a művészet és az önkifejezés fontos eszközök az önismeret és a közösségi összetartozás érzésének elmélyítéséhez.
Finta László: Káosz
Bombáktól összeomlott, kihalt romos házak,
Kettészakadt életek, szétszakított vágyak.
Értelmetlen halál, érthetetlen harcok,
Fájdalomtól könnyes szemek, riadt arcok.
Káosz a világban! Vad csaták dúlnak,
Az évek háborúval, nem békével múlnak.
Nézed a megtört, fegyveres katonát,
Menetel a halálba, elhagyva otthonát.
Tetemek mellett menetelnek,
Rendezetlen csendes seregek.
Leszegett, eleven sebes fejjel,
Mennek hegynek fel, le, de merre?
Ez nem a Te harcod, ezt nem Te akartad,
Pénz, halál, áldozat, Ők a nagyhatalmak!
Vad háborúk, kegyetlen csaták dúlnak,
Emberek saját mocskukba, vérükbe fúlnak.
A politika harca ez, pénzért és hatalomért,
Ártatlan százezrek hullnak, mondd, miért?
Özvegyek és árvák most keresik az utat,
Ki lesz majd, ki újra egy szebb jövőt mutat?
Tetemek mellett menetelnek,
Rendezetlen csendes seregek.
Emberek szenvednek, messze mennek,
Testek ernyednek, lelkek mennybe mennek.
Békét a világnak! Csak suttognak a hangok,
Az utcán félve üvöltik: Jönnek már a tankok!
Porig égett városok, hamuvá lett falvak,
Kínzó fájdalmakkal ártatlanok halnak.
Tehetetlen emberek, merengve mennek,
Elveszett lelkek mennybe menetelnek.
Tereken veszett ebek, tetemeket esznek,
Fejetlen testek meredten fekszenek.
Van egy történeted vagy híred Nagyhegyesről? Szeretnénk hallani!
Miért érdemes beküldeni a hírt?
Segíts, hogy a 4064.hu még teljesebb képet adjon közösségünkről! A legérdekesebb történetek és hírek megosztásra kerülnek a közösségi média felületeinken.
Hogyan küldd el a hírt?
Írj nekünk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre és minden esetben válaszolunk.