Napi ige (2023.08.04)
- Írta: Kovácsné Dobi Anikó
Fotó Illusztráció Pixabay
„Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.”(ApCsel 4,13–22)
13 Amikor látták, milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak. Azt is megtudták, hogy Jézussal voltak, 14 de mivel látták, hogy velük együtt ott áll a meggyógyult ember is, semmit sem szólhattak ellenük. 15 Felszólították tehát őket, hogy menjenek ki a nagytanács elől, és így tanakodtak egymás között: 16 Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda történt általuk, azt tudja Jeruzsálem minden lakója, és nem is tagadhatjuk. 17 De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé ne szóljanak az ő nevében egyetlen embernek se. 18 Miután tehát behívták őket, megparancsolták, hogy egyáltalán ne beszéljenek és ne tanítsanak Jézus nevében. 19 Péter és János azonban így válaszolt nekik: Ítéljétek meg ti magatok, vajon igaz dolog-e Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre! 20 Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. 21 Azok pedig, miután megfenyegették, elbocsátották őket, mivel semmi lehetőséget nem találtak arra, hogy megbüntessék őket, a nép miatt, mivel mindenki dicsőítette az Istent a történtekért, 22 hiszen több mint negyvenéves volt az az ember, akin a gyógyításnak ez a csodája történt.
AZ IGE MELLETT – BELLA PÉTER IGEMAGYARÁZATA
(20) „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4,13–22)
Nincs fogás az apostolokon, a nagytanács tagjai tehetetlenek. Nem történt törvénybe ütköző, Péter és János bátor, és amit mondanak, abban erő van. Ráadásul ott a „bizonyíték”, az ember, akit meggyógyítottak. De még ez sem elég, hogy megtörje keménységüket, hogy kilépjenek a gőg és hatalomvágy falai közül. Marad a parancs. Ez viszont nem töri meg az apostolok elszántságát. Nem versenyezhetnek, még emberi lehetőségeiket és hatalmukat használva sem, azzal, amit Isten tett és tesz. Amit a földi hatalom tud, semmi a megtapasztalt isteni kegyelemhez képest. Péterék nem tesznek semmi különöset, csak elmondják, ami velük történt Jézus mellett, és amióta elküldte a Szentlelket.
A hitvallás belső kényszere ez. Sokan próbálták a hit ellenségei közül megfejteni, még többen megtörni. De nem lehet, mert a hívő számára Isten valós, és cselekszik. A hit új tapasztalás: velem történik meg. Egyre tisztulnak a kontúrok, hogy ki ez az Isten és én ki vagyok mellette. Küldetésem van: elmondani, megvallani, megélni, mint Krisztus tanítványa. Ez nem manipuláció, hanem magától értetődő belső bizonyosság.