Figyelemfelhívást adott ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Javában tartt a fűtési szezon. A korábbi évek tapasztalatai alapján a fűtési szezonban megduplázódnak a lakástüzek száma. Minden ötödik lakástűz kéménytűzből indul ki.
Jelen tájékoztatással a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség, mint területileg illetékes, elsőfokú tűzvédelmi hatóság fel szeretné hívni a figyelmet a fűtési szezonban várható veszélyekre azzal, hogy alapjaitól beszélünk ezekről.
Égéstermék-elvezetők kémények
Az égéstermék elvezetőket alapvetően két csoportba oszthatjuk, ha felhasználói szempontból közelítjük azokat meg.
Egyrészt vannak az úgynevezett jogi személyek által használandó égéstermék elvezetők, illetve, ezzel szemben, vagy inkább párhuzamosan vannak a természetes, magán személyek által használt, üzemeltetett égéstermék elvezetők.
A kémény használatával kapcsolatosan nagy különbség nem fedezhető fel a felhasználói körök esetében, hisz mindkét esetben az a cél, hogy a tüzelő-fűtő berendezésben keletkező, az emberi szervezet számára káros anyagokat tartalmazó égésterméket, füstöt elvezessék a mikro környezetünkből.
Mi a különbség köztem és a fodrászom között
Alapvető különbség, hogy egy önálló családi házban élő magánszemély esetében az égéstermék-elvezetők, kémények a saját otthonunkban alkalmazandóak, azaz a használatukból adódó veszélyek nem veszélyeztetnek kvázi idegen embereket.
A családi házak kéményeinek ellenőrzése csak a tulajdonos felelősségtudatától függ. Nem kötelező, de a katasztrófavédelem javasolja, hogy éljenek a lakók az ingyenes kéményseprő szolgáltatás megrendelésével. Szilárd tüzelésű berendezésnél évente, gázkészülék esetében kétévente ellenőriztessék a tüzelő- és fűtőberendezéseket.
Ezzel szemben vannak a gazdálkodó szervezetek. Bejegyzett egyéni vállalkozás, kft., zrt. és más számos vállalkozási forma érthető ide. Nekik kötelező elvégeztetni az ellenőrzést, az üzemeltetés biztonsága érdekében. A gazdálkodó szervezetek számára a kéményseprőipari felülvizsgálatot nem a katasztrófavédelem végzi. A szolgáltatást egy kéményseprő ipari szolgáltatóval kötelező megrendelni szilárd tüzelőanyaggal való fűtés esetén évente, gázfűtést használóknak kétévente, és a megrendelt kéményseprésért fizetni kell.
Mit csinálnak a kéményseprők
A kéményseprők célja a füstelvezető épségének, valamint a fűtésrendszer biztonságos működésének ellenőrzése, az esetleges problémák kiszűrése, a balesetetek megelőzése.
A vizsgálat során kívül-belül megnézik az égéstermék-elvezetőket, ellenőrzik azok műszaki állapotát, vizsgálják, hogy a fűtés működéséhez van-e az adott helyen elég levegő, illetve biztosított-e a levegő utánpótlása, emellett elemzik a tüzelőberendezésből távozó égéstermék összetételét. Ha problémát tárnak fel, fontos, hogy saját érdekében mindenki mihamarabb intézkedjen a javításról.
FONTOS, a katasztrófavédelem minden kéményseprője végzett szakmunkás, arcképes igazolvánnyal rendelkezik, egységes munkaruhát visel és a munkavégzéshez biztosított autójuk is jól megkülönböztethető, a katasztrófavédelem feliratai, színei jól láthatóak rajta.
Jó estét, tűzoltóság? Lángol a kémény…
A kéménytüzek sajnos minden évben előfordulnak. Ez két okból következhet be: ha a korom gyullad meg, vagy ha a szuroklerakódás kap lángra.
Előbbi esetben a kéményben lerakódott por és a kicsapódott szilárd égéstermék gyullad meg. Pár percig tartó természetes folyamat, amely során a kéményben lerakódott szennyeződés 500 Celsius fokos hőmérsékleten hamuvá változik, leég a belső falakról.
Szurokégésről akkor beszélünk, ha a porkorom és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez már veszélyes folyamat, mivel az égő anyag égéshője rendkívül magas, a 800-1300 Celsius fokot is elérheti, az égés pedig akár tizenöt órán át is tarthat a lerakódott anyag mennyiségétől függően.
A nagymértékű szurkosodás okozta kéménydugulást már csak bontás útján lehet megszüntetni.
Baj esetén azonnal hívják a 112-es segélyhívó telefonszámot!
Az égéstermék-elvezetőkkel kapcsolatos káresemények okainál külön ki kell bontani az emberi tényezőt. Sajnos, az égéstermék-elvezető mechanikai állagromlása egy folyamatos karbantartást igénylő feladat, azonban ennek az állagromlásnak az ember is nagyban aktív részt vevője.
A mindennapok során sok gyakorlati tanácsot lehetne felsorolni a hosszantartó biztonságos üzemeltetés érdekében.
Ezek közül talán a leggyakoribb hibák a következők:
- az izzó parazsat tartalmazó tűztérbe tilos nagy mennyiségű tűzifát betenni, mert nem lehet az ehhez szükséges mennyiségű levegőt biztosítani, ami elégtelen égéshez, rosszabb esetben robbanásveszélyhez vezethet. A tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így saját otthonunk levegőjét is megmérgezzük.
- ne kerüljön az égéstérbe rongy, gumi, műanyag, színes vagy fényes reklámújság, festett, lakkozott fa vagy bútorlap, mert ezek elégetésekor több korom rakódik le a kéményben, tönkre teszik a tüzelőberendezést, a bennük található káros melléktermékek, mérgező, rákkeltő anyagok a levegőbe és a hamuba kerülnek, veszélyeztetve az egészséget és a környezetünket.
- az elszurkosodott korom begyulladását közvetlenül kiválthatja, ha hirtelen elégő tüzelőanyagot – fenyőfatűlevél, gyaluforgács, dióhéj stb. – használunk.
A káreseményt követően
Fontos, hogy a kéményseprő által megállapított kéményhibákat mihamarabb, de legkésőbb egy éven belül, lehetőleg a fűtési szezont megelőzően, szakemberrel javíttassuk ki!
Életveszélyes hiba feltárása esetén semmiképpen ne használjuk a tüzelő-, fűtőberendezést és a kéményt a hiba teljes elhárításáig és az új használatbavételi engedélyek beszerzéséig!
Mégis inkább megelőznék…
A káresemények megelőzési feladatának ügyfélkapcsolati hátterét, a kormányzati ügyfélvonalhoz kapcsolódó 1818-as, ingyenesen hívható call-center biztosítja és egy regisztráció nélkül működő, online ügyintézési lehetőséget kínáló honlap támogatja.
Kéménysepréssel kapcsolatos ügyintézéshez hívja a 1818 telefonszámot és használja telefonjának 9. majd 1. gombját, hogy gyorsan eljusson az ügyintézőkhöz.
A megelőzés közös érdekünk!
