Az elmúlt időszakban több olyan ügyben is indult nyomozás, ahol az elkövetők bűncselekményeik elkövetésének helyszínéül különböző online kereskedelmi oldalakat használtak fel - adta tudomásunkra a Rendőrség.

Ezeknek az internetes csalásoknak legjellemzőbb elkövetési módja, hogy nem létező árut próbálnak a vevőnek eladni, majd eltűnnek a kapott, interneten átutalt előleggel, vagy akár a teljes összeggel együtt.

Volt olyan eset, hogy a sértettnél, mint vevő jelentkezett és az adásvétel lebonyolításához rendelkezésére bocsátott egy linket, mely egy nemzetközi futárcég weblapjához hasonlító weboldalra navigálta a sértettet. Itt megadta a bankszámlájához tartozó netbanki belépési adatokat, melyeket az ismeretlen elkövető arra használt, hogy a feljelentő bankszámlájáról leemelte a rajta lévő összeget.

Egy másik esetben banki ügyintézőnek adta ki magát a telefonáló. Azzal az ürüggyel, hogy a sértett bankszámlájáról olyan tranzakciók indultak el, amiket nem a sértett indított, különböző utasításokat adott, melyeket a sértettnek az internetes banki szolgáltatásban kellett elvégeznie. Ilyen módszerrel több, mint egymillió ft-al károsította meg őt az elkövető.

A csalásnak több válfaja is van, az adathalász üzenetek érkezhetnek sms-ben akár a bank nevében, akár a kormány nevében, sőt még a csomagszállító nevében is. Ilyenkor egy linkre kattintva, vírussal fertőzik meg a készülékünket.

Ha rákattintunk erre az ismeretlen linkre, az két irányba tud elvinni bennünket. Eljuthatunk egy olyan oldalra, ahol az eszköz, amin keresztül a linkre rákattintottunk, megfertőződik és hozzáférhetnek az adatainkhoz. Vagy olyan oldalra irányít minket, ahol az adatainkat kéri az alkalmazás.

Nem mindenki használja csaló szándékkal az internetet, azonban fő az óvatosság és biztonság ezért az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

• Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az nem is igaz. A feltűnően nagy árengedmény mindig gyanús.
• Győződjünk meg róla, hogy a weboldal biztonságos, az URL előtt szerepel a https:// kitétel vagy egy zöld lakat, mellette a Biztonságos kifejezés. Ugyanakkor, ha ez megvan, még akkor sem vagyunk feltétlenül biztonságban.
• Nézzünk utána az oldal értékelésének: a közösségi oldalakon érdemes rákeresni a webáruházra, a lelkendező, pozitív kommentek túlsúlya és a kevés eladási tranzakció intő jel.
• Az is gyanús lehet a számunkra, ha a fizetési feltételek között csupán előre fizetési lehetőséget biztosít egy webáruház, vagy nem kellő részletességgel tájékoztatja a vásárlókat a szállítás részleteiről.
• Nagy értékű megrendelést ne adjunk le olyan oldalon, amivel nincs tapasztalatunk. Egy számunkra új webáruházból kis összegért rendeljünk először.
• Győződjünk meg róla, hogy azon az oldalon vagyunk, ahonnan eredetileg vásárolni szerettünk volna. Nézzük meg az URL-t, ha tudjuk, mi a webáruház neve, gyanakodhatunk, ha ettől eltér az URL.
• Vásárlás előtt olvassuk el az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF).
• Az online piacterek, aukciós oldalak, internetes szolgáltatók nem vállalnak felelősséget a közzétett ajánlatok tartalmáért, ezt fontos észben tartani.
• Garanciát jelenthet, ha van a webáruháznak fizikai üzlete, amit a Google segítségével könnyen leellenőrizhetünk, hogy az adott címen valóban az adott üzlet működik-e. A magyar nyelvű ügyfélszolgálat szintén biztosítékot jelent.

Ha úgy látja, minden óvintézkedése ellenére becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de bejelentést tehet személyesen is bármely rendőri szervnél vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon.

A délután folyamán összeütközött két személygépkocsi Debrecen közelében, a 33-as főút 101-es kilométerénél - adta hírül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatása. A debreceni hivatásos tűzoltók áramtalanították a járműveket, amelyekben összesen öt ember utazott. A helyszínre kiérkeztek a társhatóságok is. A főútvonal érintett szakaszát teljes szélességében lezárták.