„Nagyszerű dolgokat alkottam...

9 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 10 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor átkeltek a Jordánon Kánaán földjére, 11 válasszatok ki magatoknak olyan városokat, amelyek a menedékvárosaitok lesznek. Oda meneküljön a gyilkos, ha nem szándékosan öl meg valakit. 12 Szolgáljanak nektek ezek a városok menedékül a bosszúálló elől, hogy ne haljon meg a gyilkos, amíg oda nem áll a közösség elé ítéletre. 13 Hat várost jelöljetek ki magatoknak menedékvárosul. 14 Három várost jelöljetek ki a Jordánon innen, és három várost jelöljetek ki Kánaán földjén: ezek legyenek a menedékvárosok. 15 Legyen ez a hat város menedékül Izráel fiainak és a jövevényeknek meg a köztük lakó betelepülteknek, hogy oda menekülhessen mindenki, aki nem szándékosan ölt meg valakit. 16 Ha valaki úgy megüti vasszerszámmal a másikat, hogy belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak. 17 Ha valaki a kezébe kerülő kővel, amely halált okozhat, úgy megüti a másikat, hogy az belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak. 18 Vagy ha valaki a kezébe kerülő faeszközzel, amely halált okozhat, úgy üti meg a másikat, hogy az belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak. 19 Maga a bosszúálló rokon ölje meg a gyilkost. Megölheti ott, ahol ráakad. 20 Ha valaki gyűlöletből ellöki a másikat, vagy ha ártó szándékkal dobja meg úgy, hogy belehal, 21 vagy ha ellenséges indulatában kézzel üti meg a másikat úgy, hogy az belehal, halállal kell lakolnia annak, aki megütötte, mert gyilkos az. A bosszúálló megölheti a gyilkost ott, ahol ráakad. 22 De ha csak hirtelen, ellenséges indulat nélkül taszította el, vagy nem ártó szándékkal dobta meg valamivel a másikat, 23 vagy ráejtett figyelmetlenségből a másikra egy követ, amely halált okozhat, és az belehalt, pedig nem is volt ellensége, és nem kereste a vesztét, 24 akkor a közösség ítéljen a tettes és a bosszúálló ügyében ezen előírások szerint. 25 Mentse meg a közösség a gyilkost a bosszúállótól, és küldje vissza a közösség abba a menedékvárosba, ahova menekült. Lakjék ott, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap. 26 De ha el meri hagyni a gyilkos annak a menedékvárosnak a határát, ahova menekült, 27 és rátalál a bosszúálló annak a menedékvárosnak a határán kívül, akkor megölheti a bosszúálló a gyilkost. Nem terheli vér, 28 mert annak a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére. 29 Ez legyen a törvény rendelkezése mindenütt, ahol laktok, nemzedékről nemzedékre! 30 Ha egy ember agyonüt valakit, csak tanúk szavára szabad a gyilkost kivégezni. Egy tanú vallomása azonban nem elég a halálos ítélethez. 31 Nem szabad elfogadni váltságdíjat az olyan gyilkos életéért, aki halálra méltó bűnt követett el: az ilyen halállal lakoljon! 32 De ha valaki menedékvárosba menekült, attól sem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen és a saját földjén lakhasson. 33 Ne szentségtelenítsétek meg azt a földet, amelyen laktok, mert a vér megszentségteleníti a földet, és a földnek nem lehet engesztelést szerezni a rajta kiontott vérért, csak annak a vérével, aki kiontotta. 34 Ne tegyétek tisztátalanná azt a földet, amelyen laktok, és ahol én is lakozom, mert én, az Úr Izráel fiai között lakozom.

1 Ezek Izráel fiainak a táborhelyei attól fogva, hogy seregeik Mózes és Áron vezetésével kivonultak Egyiptomból. 2 Mózes ugyanis az Úr parancsára mindig följegyezte, ha továbbindultak a táborhelyeikről. Ezek azok a táborhelyek, ahonnan elindultak: 3 Elindultak Ramszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A páskát követő napon jöttek ki Izráel fiai az Úr kezének oltalma alatt egész Egyiptom szeme láttára, 4 miközben az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt az Úr, mert az Úr ítéletet tartott isteneiken. 5 Elindultak tehát Izráel fiai Ramszeszből, és tábort ütöttek Szukkótban. 6 Elindultak Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén. 7 Elindultak Étámból, és Pí-Hahírót felé fordultak Baal-Cefónnal szemben, és tábort ütöttek Migdól előtt. 8 Elindultak Pí-Hahírótból, és a tengeren átkelve elérkeztek a pusztába. Háromnapi utat tettek meg az Étám-pusztában, és tábort ütöttek Márában. 9 Elindultak Márából, és eljutottak Élimbe. Élimben volt tizenkét forrás és hetven pálmafa. Tábort ütöttek ott. 10 Elindultak Élimből, és tábort ütöttek a Vörös-tenger mellett. 11 Elindultak a Vörös-tengertől, és tábort ütöttek a Szín-pusztában. 12 Elindultak a Szín-pusztából, és tábort ütöttek Dofkában. 13 Elindultak Dofkából, és tábort ütöttek Álúsban. 14 Elindultak Álúsból, és tábort ütöttek Refídímben. Ott nem volt a népnek ivóvize. 15 Elindultak Refídímből, és tábort ütöttek a Sínai-pusztában. 16 Elindultak a Sínai-pusztából, és tábort ütöttek Kibrót-Taavában. 17 Elindultak Kibrót-Taavából, és tábort ütöttek Hacérótban. 18 Elindultak Hacérótból, és tábort ütöttek Ritmában. 19 Elindultak Ritmából, és tábort ütöttek Rimmón-Pérecben. 20 Elindultak Rimmón-Pérecből, és tábort ütöttek Libnában. 21 Elindultak Libnából, és tábort ütöttek Risszában. 22 Elindultak Risszából, és tábort ütöttek Kehélátában. 23 Elindultak Kehélátából, és tábort ütöttek a Sefer-hegynél. 24 Elindultak a Sefer-hegytől, és tábort ütöttek Harádában. 25 Elindultak Harádából, és tábort ütöttek Makhélótban. 26 Elindultak Makhélótból, és tábort ütöttek Tahatban. 27 Elindultak Tahatból, és tábort ütöttek Terahban. 28 Elindultak Terahból, és tábort ütöttek Mitkában. 29 Elindultak Mitkából, és tábort ütöttek Hasmónában. 30 Elindultak Hasmónából, és tábort ütöttek Mószérótban. 31 Elindultak Mószérótból, és tábort ütöttek Bené-Jaakánban. 32 Elindultak Bené-Jaakánból, és tábort ütöttek Hór-Haggidgádban. 33 Elindultak Hór-Haggidgádból, és tábort ütöttek Jotbátában. 34 Elindultak Jotbátából, és tábort ütöttek Abrónában. 35 Elindultak Abrónából, és tábort ütöttek Ecjón-Geberben. 36 Elindultak Ecjón-Geberből, és tábort ütöttek a Cin-pusztában levő Kádésban. 37 Elindultak Kádésból, és tábort ütöttek a Hór-hegynél, Edóm országának a határán. 38 Ott Áron főpap fölment a Hór-hegyre az Úr parancsa szerint, és meghalt a negyvenedik évben azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból az év ötödik hónapjában, a hónap első napján. 39 Áron százhuszonhárom éves volt, amikor meghalt a Hór-hegyen. 40 Akkor hallotta meg a kánaáni Arád királya, aki Kánaán földjén, a Délvidéken lakott, hogy jönnek Izráel fiai. 41 Ők pedig elindultak a Hór-hegytől, és tábort ütöttek Calmónában. 42 Elindultak Calmónából, és tábort ütöttek Púnónban. 43 Elindultak Púnónból, és tábort ütöttek Óbótban. 44 Elindultak Óbótból, és tábort ütöttek Ijjé-Abárímban, Móáb határán. 45 Elindultak Ijjé-Abárímból, és tábort ütöttek Díbón-Gádban. 46 Elindultak Díbón-Gádból, és tábort ütöttek Almón-Diblátajimban. 47 Elindultak Almón-Diblátajimból, és tábort ütöttek az Abárím-hegységnél Nebóval szemben. 48 Elindultak az Abárím-hegységtől, és tábort ütöttek Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben. 49 Ott táboroztak a Jordán mentén Bét-Hajjesímóttól Ábél-Hassittímig Móáb síkságán. 50 Azután így beszélt Mózeshez az Úr Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben: 51 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha átkeltek a Jordánon Kánaán földjére, 52 űzzétek ki magatok elől az ország minden lakosát, pusztítsátok el összes bálványukat, öntött bálványszobraikat is mind pusztítsátok el, és tegyétek tönkre valamennyi áldozóhalmukat! 53 Vegyétek birtokba az országot, és lakjatok abban, mert nektek adtam azt a földet, hogy ti birtokoljátok. 54 Sorsvetéssel osszátok fel örökségül az országot nemzetségeitek között. A nagyobbnak nagyobb örökséget adjatok, a kisebbnek pedig kisebb örökséget juttassatok. Mindenki azt kapja, ami a sorsvetéssel jut neki. Az ősi törzsek szerint osszátok szét az örökséget! 55 De ha nem űzitek ki magatok elől az ország lakosait, akkor tüskévé lesznek a szemetekben és tövissé az oldalatokban azok, akiket meghagytok közülük, és szorongatni fognak benneteket azon a földön, amelyen lakni fogtok, 56 és majd veletek bánok el úgy, ahogyan ővelük akartam elbánni.